A nyugati „demokrácia” két bástyája – Franciaország és Nagy-Britannia – éppen miattunk volt szíves leomlani az európai választások alkalmából: az nyert, aki meg akarja akadályozni a lengyelek, románok, bolgárok, „jugók”, magyarok s egyéb néphulladékok bevándorlását.
Már az uniós állam- és kormányfők kedd esti brüsszeli vacsoráján is fontos csapásirányokat jelölhettek ki a következő öt évre. A múlt heti EP-választások után a tagországok vezetői kedden megkezdték az informális egyeztetést, bár az üzengetéseken, nyilatkozatokon keresztül sokan elmondták már, kivel és hogyan képzelik el az EU-t. A magyar miniszterelnök akár kulcsszereplő is lehet a folyamatban.
Mint aki halkan belelépett, úgy jöttünk Európába. De nincs máshol menedék a magyarságnak, csak egy erős unióban.
Amikor Vlagyimir Putyin azzal indokolja az orosz katonai beavatkozást Ukrajnában, hogy "meg kell védeni a határon túli orosz ajkúakat", nem jó, ha a magyar kormányfő félreérthető nyilatkozatokat tesz – mondta a hvg.hu-nak Bernard Guetta. Az egyik legismertebb francia újságíró szerint bár van éppen elég baj a demokráciával Közép-Európában, máshol sem jó a helyzet. Hosszabb távon mégis optimisták lehetünk.
A hvg.hu információi szerint a titkosszolgálat régóta gyűjtötte az információkat a jobbikos Kovács Béláról, de idén januárig nem volt olyan jogszabály, amely alapján eljárást kezdeményezhettek volna ellene. A parlament ugyanis csak tavaly ősszel iktatta a Btk.-ba az uniós intézmények elleni kémkedést, ami ellen annak idején épp egy jobbikos képviselő szólalt fel. Kovács ügyében még sokáig nem látunk majd tisztán: hónapokig is eltarthat Brüsszelben a mentelmi eljárás, majd – ha vádat emelnek ellene – valószínűleg zárt ajtók mögött tárgyal majd ügyéről a bíróság.
Kártékony, a magyar tájtól idegen növénynek nevezte Kövér László az akácfát, na nem most, amikor a Fidesz háborúba megy az akácért Brüsszelben, hanem egy 2002-es interjúban, amit az Index.hu talált.
Leállt a Magyarországra is szállító orosz gázolajvezeték ukrajnai szakaszának működése. Nem kell aggódni, földgáz továbbra is jön, ám nehéz elvonatkoztatni a vezeték leállását a jelenlegi ukrán-orosz konfliktustól. Több érvet és magyarázatot is fel lehet hozni a mellett, hogy tényleg elzárnák az oroszok a földgázt, és a mellett is, hogy nem, ám az idő úgy fest, inkább nekik dolgozik, és Vlagyimir Putyin előbb vagy utóbb, de tényleg ráteszi a kezét a gázcsapokra.
Közös fotóra állt össze az EB elnöke, José Manuel Barroso és Orbán Viktor Berlinben. A két politikus uniós és magyar zászlóval pózolt a kameráknak.
Tíz éve csak minden ötödik német támogatta a keleti bővítést: nagyrészük attól tartott, hogy vállalkozásaik tönkremennek, mert nem tudnak olyan olcsón termelni, mint a közép-kelet-európai országok. Ugyanilyen arányban tartottak a tömeges bevándorlástól is, háromnegyedük pedig azt gondolta, a bővítéssel Németországot masszív munkanélküliség fenyegeti majd, és emelkedik a bűncselekmények száma. Az aggodalmak közül viszont jóformán egyik jogossága sem igazolódott. A 2004-ben csatlakozó tagállamokra nézve azonban ez nem minden esetben örvendetes.
